messzi vidék


2019.júl.20.
Írta: Gyöngyösi Zoltán Szólj hozzá!

A tarnówi bima rejtélye

Pár hónappal ezelőtt írtam két posztot Tarnówról. Mondtam, hogy van itt még valami, ami érdekes lehet az ide- és időutazóknak: a helyi zsidóság építészeti maradványai, azon belül is a „bima”. És ennek számomra elég érthetetlen a története.  Kezdjük azzal, mit jelent ez a szó. A régi, ún. lengyel…

Tovább

Varsó: a Kultúra és Tudomány Palotája

Késő volt, fekete este, mikor Varsóba érkeztem autóval. Már messziről ragyogott-csillogott az ég felé törő város, merthogy Varsó központja immár másból sem áll, mint felhőkarcolókból. „Manhattan” – jutott az eszembe, aztán ez: Frankfurt. Igen, Varsó már nem Sztálin-barokk lakótelepek és terézvárosi…

Tovább

Przemyśl és a K.u.K.-klozett

Przemyśl (e.: psemisl, az „r” nem  kell) egyike a legszebb városoknak, ahol jártam, Délkelet-Lengyelországban van, az ukrán határ mellett. A helyiséget majd később mutatom be, most maradjunk az erődjeinél.  Nem fogom leírni ezek történetét, végtelen szakirodalma van, s mindegyik ott ül a neten, én…

Tovább

A gdański hajógyár (Lenin nélkül)

Gdańskban járunk. Ha már megtekintettük a volt hajógyár előtt a Rohadt kis prolik emlékművét, ideje megismerkedni a Gdański Lenin Hajógyárral (Stocznia Gdańska im. Lenina), azzal a hellyel, ahol létrejött a kommunizmussal szemben ellenállás gócpontja, ahol megalakult a Niezależny Samorządny Związek…

Tovább

Rajzok egy haláltáborról

Pár éve bejártam a lengyelországi német haláltáborokat, egy kivételével mindegyiket láttam, a beszámolók csorogni fognak. (Nyilván a közönség legnagyobb örömére. De én azt mondom: aki nem bírja a valóságot, az ne ezt a blogot kövesse.)  Elvetődtem Majdanekbe is, ami Lublin külvárosa. Most nem fogom…

Tovább

A wieliczkai turistapokol

Először is: cipőmet bámulva kell elnézését kérnem olvasóimtól, amiért az alábbiakban látható igénytelen, mondhatni gyalázatos színvonalú, primitív, sötét, koszos, pöttyös, elmázolt fényképekkel bélelem ki a beszámolómat. De hogy ez miért történt így – erről szól e poszt. Kérem előre is…

Tovább

Egy lábszárcsont és Varsó szétdúlt zsidótemetője

A halállal és a sírkertekkel mindig közeli kapcsolatot ápoltam. Gyermekkoromban felszámolták a házunk mellett lévő temetőt, s amikor annak dombján a kutyáimat sétáltattam – úgy 9 évesen – , csontok és koponyák halmai között lépkedtem. Megtetszett az egyik lábszárcsont, hazavittem, lemostam,…

Tovább

Rohadt kis prolik emlékműve

Most, hogy Bayer Zsolt leszögezte, miszerint az, aki nem érti meg eszmetársai hívó szavát, egy „szerencsétlen, nyomorult, rohadt kis proli”, nézzünk meg egy történetet arról, hogy mire képes ez a népség.  A gdański és gdyniai hajógyárakban robotoló proli, valljuk be, nem volt egy elvont…

Tovább

Krakkó lerombolt szobrai

Jelen poszt alapvetően szól, hogy mi történt Krakkó három legfontosabb szobrával a német megszállása alatt (1939. szeptember 6 – 1945. január 18). A nácidúlás (és építkezés…) további elemeivel egy másik posztban fogok foglalkozni. Viszont azért a kommunistákról se feledkezzünk meg…  Kezdjük az…

Tovább